Egy tökéletes pillanat

szerző: Tihany Tamara
 
Az élet szerintem tele van tökéletes pillanatok hadával, csak nem mindig vesszük észre őket. Nos, ezen a fotón nem az én gyermekem van, de a pillanat, amit ábrázol, szerintem annyira áthatóan tökéletes, hogy mikor megláttam a facebookon a hírfolyamomban a képet, azonnal megjegyeztem a kedves ismerősömnek, akinek a kislányáról készült, hogy scrapbook oldalért kiált! Ő pedig elküldte nekem, hogy készíthessek róla egyet. 🙂
Alapnak rózsaszín krepp csíkokat gyűrtem és rétegeztem sorokban fehér alapkartonra, majd ott, ahová a képet szántam, bekentem gessoval (az alapötlet Wilna Furstenberg egyik videojából származik, érdemes ám nézegetni őket! 😉 ). A fotó alá zsákvásznat és egy darabka rózsás textilt tettem alátétnek, mert ez a kép számomra egyszerre sugároz romantikus és rusztikus hangulatot, amit ezek az anyagok tökéletesen ötvöznek. A zsákvászon felső részét nem ragasztottam le, hogy egy kis kommentkártyát lehessen a kép alá csúsztatni, amire majd Kata leírhatja az emlékeit erről a napról (mivel engem csak a kép hangulata ragadott meg, fogalmam sincs mi és hogyan történt akkor 🙂 )

Az NCsd gyurma díszek és drót szívek tökéletesen illetek a romantikus hangulatba, de mivel nem akartam, hogy túl habos legyen az egész, behoztam egy kis feketét a képbe a kedvenc dekortapaszommal (amit amúgy most használtam először 😀 ), s így adta magát, hogy a szíveket és néhány gyurma levélkét feketére tintázzak StazOn-nal. A love keret még az első önálló NCsD projektből ( a valentin napi album csomagból) maradt meg, és annyira illet a fotómra, hogy tudtam, végre megtalálta a helyét 🙂

És bár elég hosszúra nyúlt ez a bejegyzés már így is, muszáj Nektek elmesélnem azt az egyáltalán nem tökéletes pillanatot, amibe a késznek nyilvánított oldalammal belefutottam végül. Történt ugyanis, hogy mikor már úgy ítéltem meg, hogy minden a helyére került, gondoltam igazán jól mutatna még néhány fekete paca a kép mellett jobbra felül…Mivel ez épp egy közös alkotós estén történt, Betsy készségesen kölcsön is adta nekem az Ecoline tintáját, és hát én nagy bátran fogtam az ecsetet, és varázspálca mozdulatokkal (ezt Edittől tanultam 😀 ) bepacáztam az oldalam. Hát, mint kiderült ez óriási hiba volt, a krepp papír magába szívta a tintát, és helyes kis pacák helyett ocsmány foltok lettek…Próbáltam higgadt maradni, de bevallom megrémültem, hogy egy egész este munkája veszett kárba….De mivel minden jó, ha jó a vége, és ez egy vidám történet, ezért mikor hazaértem, lebontottam a pacás-foltos krepp részeket, és újra építettem őket. Nyugtassatok meg, hogy már híre-hamva sincs a kis fiaskónak! 🙂

DSC00840

DSC00846

DSC00847

DSC00849

Még nem érkezett hózzászólás!

Hozzászólás most!