szerző: Tihany Tamara
Nem vagyok egy nagy fotós, de néha, nagyon néha sikerül elkapnom olyan pillanatokat, amik megmelengetik a szívem.
Ilyen az a kép is, ami egy szép szeptemberi napon készült tavaly, mikor kitartóan szaladgáltunk Dorcikámat kísérgetve fel és alá az utcán, és kb egy óra után siker koronázta az erőfeszítéseinket: azaz elengedhettük a bicikli rúdját, és ő boldogan kacagva suhant egyedül. Olyan boldogság ült az arcán, amire míg élek emlékezni akarok, minden szomorú percemben ezt az arcot szeretném felidézni, hogy elfeljtsem egy pillanat alatt minden bánatom…
Így aztán nem is volt kérdés, hogy oldal lesz belőle! 🙂 Azt is tudtam, hogy nagyfotósat szeretnék, úgyhogy elő is hivattam a képet A/4-esben. Az ilyen nagy fotókat szükségtelen nagyon megdíszíteni, én sem használtam sok mindent, csak papírt, néhány matricát, egy-két chipboardot, és az új pausz kivágatok közül egyet…mert hát mikor az ember ilyen boldognak látja a gyereket akkor csak édes az élet, minden keserűsge és nehézsége ellenére is, nem? 😉
Felhasznált termékek:
Pausz geometrikus címek: http://www.noicsizma.hu/termek/pausz-geometrikus-cimek-tobb-szinben-927
Mesés az élet! matricaív: http://www.noicsizma.hu/termek/meses-az-elet-a5-os-matricaiv-896
Fotómasinák: http://www.noicsizma.hu/termek/fotomasinak-876
Kifejezések chipboard: http://www.noicsizma.hu/termek/kifejezesek-chipboard-836
