Szerző: Garabics Niki
A harmadikról, vagyis a legkisebb gyermekemről is oldalakat tudnék írni. Az egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy minden érdekli. Milyen meglepő, nem? Ti is ismertek ilyen gyereket? Ááá, úgysem hiszem! 😉
Az oldal ez októberében egy sétánkat örökíti meg, ami nekem évtizedeknek tűnt, mert minden bokornál, sőt, minden bogyónál megálltunk és közölte: „bodó”. Ó, de jó, találtál megint! – mondtam én. Na, jó, persze, hogy irtó cuki volt. Miután a környéken az összes fellelhető „bodót” tüzetesen megszemlélte, végre haza is mehettünk.
Az NCsD-s kivágatokkal elképzeltem és természetesen oldal lett belőle. Gyönyörűek a kivágatok, szeretem őket egytől-egyig.
Az papírt átlátszóra száradó gessoval festettem le. Kerestem gyorsan egy őszi verset (Szilágyi Domokos: Őszirózsák), majd, az egyik leveles ág kivágathoz hasonló formában írtam rá a papírra. Ezután a „fóliás-spricnizős festést” alkalmaztam és végül díszítettem.
Felhasznált termékek:
