Szerző: Asztalos Judit
Nem is tudom hol kezdjem, ha az oldal előtörténetéről akarok írni, mert nem szeretnék túl hosszan regélni… 😀 Kezdem ott, hogy a kedvenc évszakom az ősz <3 Novemberben születtem, talán már akkor bekódolódott az évszak iránti rajongásom 😀 Vagy talán azért szeretem, mert a nyarat nagyon nem bírom és felüdülés számomra, hogy vége… Mindegy is az oka, lényeg, hogy imádom 🙂 Ezért is vagyok szomorú, hogy egyre inkább elvész, mert egyre korábban kezdődik a karácsonyi láz ( a „csak 100 nap van karácsonyig” pont ki is lövi ezt a három hónapot).
Persze vannak helyzetek, amikor érthető a korai lelkesedés (még mielőtt túl sok ellenséget szerzek magamnak, gyorsan le is írom, hogy például a scrapbook is egy ilyen terület, főleg a DD albumok kapcsán 😀 :P), de én valahogy nem tudok átkapcsolni. Amikor megjelentek az őszi kivágatok a shopban, rögtön kettőt rendeltem, mert tudtam, hogy majd akarok valami nagyon leveles valamit csinálni 😀
Arra gondoltam először, hogy készítek egy őszi bakancslistás oldalt/albumot. De aztán ahogy gondolkodtam, inspirálódtam, telt az idő, és lassan vége az ősznek 😀 Szerencsére bakancslista nélkül is sikerült sok olyan pillanatot megélni, amire szívesen emlékszem vissza, és amik számomra egyet jelentenek az ősszel 🙂 Kedvenc receptem, ami számomra az évszakindító, idén is többször elkészült… A reggelek, ahogy iszom a kávét az ablakban és nézem a mögöttünk lévő házak már füstölő kéményeit… A nap, amikor újra megkívánom reggelire a meleg zabkását, és az illat a lakásban, ahogy a fahéj átjárja… Idén ősszel emlékezetes maradt számomra, amikor a gyerekekkel megtaláltuk az első gesztenyét, irtó picike volt, de annál jobban örültek neki 🙂 Vagy az délután, amikor a kisfiammal a tölgyfa alatt ülve gyűjtögettük a makkokat (a fotó is akkor készült). Emlékszem az őszi futásokra, a ködös reggelekre, ízekre, színekre, fényekre… Sok-sok apró pillanat – nem csak ősszel –, amik mellett hajlamosak vagyunk elrohanni. Ahogy az oldal készült, újra és újra éltem ezeket, és még sok más őszi emléket 🙂 Ezért (is) szeretem annyira a scrappelést 🙂
Első körben megfestetem az alapkartont: maszatoltam, pacsmagoltam, fröcsköltem… Amíg száradt elkészítettem a feliratokat (kávéval barnított kartonra, ettől finom őszi illatot is kapott az oldal :D). Amikor megszáradt, körbe rendeztem rajta a kivágatokat, kiegészítettem őket a Szüreteljünk! csomagból megmaradt levelekkel és még néhány falevél csipivel. Egyszer ajándékba kaptam egy faleveles pausz kivágatot, most abból is vágtam pár levelet a koszorúhoz/örvényhez 🙂 A cím feliratot befestetem, és végül beragasztottam a fotót és a feliratokat.
Az oldal egyébként eléggé határok átlépése, már ami engem illet. A sárgát nem szeretem, most mégis ez uralja az oldalt 😀 Általában családi képeket scrappelek, és jellemzően nem mobilosakat, most valahogy mégis ez fogott meg. Festettem! Hát ilyen sem sűrűn van 😀 Nekem tetszik a végeredmény, remélem nektek is! 🙂
Felhasznált anyagok:
