szerző: Garabics Niki
Egy nagyon kedves barátnőmet szeretném idézni, aki egyszer azt mondta nekem, hogy ő már nem tartogatja a fehér csipkés asztalterítőjét várva az alkalmat, amikor majd használhatja azt.
Kezdem én is megtanulni, hogy nincs „majd”, a „MOST” van, és hozzuk ki a legjobbat belőle. A fotó és az oldal pontosan ezt a felismerést aposztrofálja. Eddig még egyetlen alkotásomról sem gondoltam azt, hogy kifüggeszteném a falra motivációs célzattal, egészen MOSTanáig.
Ezt a kis bevezető elmélkedést rövidre zárva megosztom veletek, hogy hogyan is készült az oldal.
Az akril chipboardból indultam ki. Kerestem hozzá a megfelelő hátteret, méghozzá olyat, ami kiemeli, de mégis látható a papírra vetett árnyéka. Nem találtam meg. 😀 Ezért gondoltam egyet, fogtam a kalligrafikus tollamat és függőleges vonalakat kezdtem húzni az alapkartonra, amelyeket a fotón, a fejem mellett húzódó ablakkeret fekete csíkja zár le. Nem zavart, hogy nem szabályos vonalak, sőt törekedtem arra, hogy helyenként jobban rányomjam a tollat.
Az „&” chipboardot lefestettem fehér akrillal, majd úgy vontam be füstfólia pehellyel, hogy visszaidézze az aranyfóliás szócímkék betűinek szabálytalanságát.
A rózsákat és a fotó jobb szélén húzódó virágfűzért magam festettem/rajzoltam.
Most pedig megyek és kifüggesztem a falra az oldalt.
Felhasznált termékek:
Most! – akril chipboard: http://www.noicsizma.hu/termek/most-akrilcsip-1043
Csíkos & jel: http://www.noicsizma.hu/termek/csikos-881
Aranyfóliás szócímkék: http://www.noicsizma.hu/termek/aranyfolias-szocimkek-610#prettyPhoto
