szerző: Ranga Sophie
Azt hiszem, negyedik osztályos lehettem, amikor az anyák napi műsor keretében József Attila Mama című versét szavaltam anyukám felé fordulva, potyogó könnyekkel. Meg eszembe jut az is, hogy kisgyerekként folyton trükköztünk az öcsémmel a Meselia hegyen, hogy a magasra nőtt orgonáról néhány ágat megszerezzünk, és kedveskedhessünk neki. Gyerekként is köszöntöttük, de annyira nem éreztük a jelentőségét, természetes volt, hogy ott van, és értünk van. Kamaszként és felnőttként már mi is megvívtuk, vívjuk a csatáinkat, megszámlálhatatlan veszekedés áll mögöttünk… A gyerekeim születése óta viszont már tudom (pedig még nem is kamaszok 😀 ), hogy sokszor mekkora erőfeszítés a gyereknevelés! Mondhatnám, akasztják a hóhért! Hjaaaj, Anyóca, mennyi mondatod visszacseng most! 😀
Anyák napjára adtunk már neki a lányaimmal kéz-és lábnyomatot, és két évvel ezelőtt az első, ”10 dolog, amiért szeretlek” albumom is neki készítettem (amit alkalmanként elvisz magával a mindent elnyelő táskájában). Idén egy olyan minivel készültem, amiben a lányairól és az unokáiról van fotó. Majd ezt is bepakolhatja a csodatáskába J.
A festhető kártyás alkotócsomag nagyon kedvemre való! Egy nagyon egyszerű, kihajtható albumot szabtam, varrtam belőle. A borítóra fa mintás scrapbookpapírt választottam, belülre pedig néhány kártyát akvarell ceruzával rajzoltunk/festettünk Emi lányommal. A nagyobb szíves papírból kivágtam a szívet és fóliával shaker boxot készítettem. A kis kártyáknak, amiknek a másik oldalán vannak a fotók, zsebeket varrtam.
Annyi mindenért vagyok hálás, és tudom, hogy tudja, mert már többször elmondtam neki… most pedig újra megerősítem ebben!
Felhasznált anyagok:
Anyák napi alkotócsomag: http://www.noicsizma.hu/termek/edesanyam-viragosat-almodtam-anyak-napi-alkotocsomag-1154
