szerző: Garabics Nikolett (Kakukkmanci)
Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de számomra vannak olyan színkombinációk, amelyek abszolút „kicsapják a biztosítékot”. Hogy csak párat említsek példának: menta-korall, rózsaszín-türkiz, vagy barna-türkiz. De ami számomra igazán megunhatatlan, az a rózsaszín-barna kettős.
Ez a szín visszaköszön az otthonunkban is. Leginkább persze kislányom szobájában. A függöny, a dekoráció, az ágya fölött lógó „OLIVIA” betű girland, a habtapi is, mind bírnak e két színnel.
Miért ne lehetne egy rózsaszínbe öltöztetett baba portréja körül barna, vagy bronzos a „körítés”? Nem kell egyből a rózsaszínes papírok között matatni (mint, ahogy én is tettem az elején)!J
A rózsák mellet, amelyeket régi megsárgult könyvlapból, textilből és papírszirmokból készítettem, felhasználtam Edit gyurmadíszeit is. A fehér leveleket krém barnára festettem, illetve egy nagyobb lepkét először dekupázsoltam, majd lekentem arany viaszpasztával. Így a lepkén is tökéletesen visszaköszön az írás.
A géz használatának a „tompításban” volt óriási szerepe. Amikor a kezembe fogtam a majdnem kész oldalt, a rózsákat egy kicsit harsánynak éreztem. Úgy gondolom, hogy a géz egy kicsit visszavesz ebből a dominanciából, ami egyáltalán nem árt az összképnek.
(A téglafal háttérrel pár hónappal ezelőtt találkoztam a neten , de ehhez a képhez ez a minta tökéletesen adta magát.)
Neked van kedvenc „kombód”? 😉