Szerző: Dömötör Petra
Az úgy kezdődött, hogy volt egy Adele koncert-dvd-nk, amit rongyossá hallgattunk és néztünk. Aztán lett egy Killers koncert-dvd-nk, amit rongyossá néztünk, és ugyanez történt egy Michael Bublé koncert-dvd-vel is, és miután mindhárom kedvenc felvételünk a londoni Royal Albert Hall koncert teremben készült, nem volt kérdés, hogy egyszer oda el kell jutni! Felkerült hát a bakancslistára, és jó sok éven keresztül ott is csücsült. Ugyanis közbejöttek a robbantásos idők, és nem mertem se repülőre ülni, se nyugat-európai városba utazni egy ideig. Emellett pedig igen nehéz is volt jegyet szerezni. Másfél évig vártam, amíg volt olyan koncert, amiért érdemes volt kiutazni Londonba, és sikerült is elég gyorsan lecsapni két jegyre. Tavaly húsvétkor utaztunk végül férjemmel a Caro Emerald koncertre. Óriási élmény volt az áhított hangversenyteremben sétálni, maga a koncert is fantasztikus volt, és persze London is, ahol én most jártam először.
Ritkán készítek mini albumot, mert nekem igen lassan állnak össze. Tavaly ilyenkor már nagyban scrapbookoztam, így az út során lelkesen gyűjtögettem a szkreppelhető belépőket, papírtasakokat, matricákat, de egészen mostanáig nem szántam rá magam a nagy projektre. Most a „Generációk alkotócsomag” papírjait nézegetve beugrott, hogy „Ezaz! Ez passzol Londonhoz!”, és nekiláttam. Nagyon büszke vagyok az eredményre. Nem került bele az összes fotó, így sajnos az összes helyszín sem, ahol jártunk, de most csak egy csokrot szerettem volna összeállítani a kedvenc képeimből. Szolidan díszítettem, igyekeztem visszatérő elemekkel egységessé varázsolni az eltérő tónusú képekből és szuper élénk színű papírokból álló alapokat. Stencileztem fehér szívecskéket, arany washit használtam, és csillag alakú csipikre ragasztottam a szócímkéket. Készítettem egy átlátszó tasakot az összegyűjtött belépőjegyeknek. Jó hosszúra meghagytam a tag-ekbe fűzött szalagokat, amiket szépen befotózni nehéz, de simogatni annál jobb érzés!
Felhasznált termékek:
